Gazdasági válságok hatása a lakás és hitel piacra

Hírek

Milyen hatást gyakorol várhatóan a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés a lakás és hitel piacon, illetve milyen hatása volt a legutóbbi 2008-as világválságnak? Ezekre a kérdésekre keres választ a Hitelválasztó.hu cikke.

Az ingatlanpiac mozgására a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyulása van a legfőbb hatással. Egy gazdasági válság esetén az amúgy is rugalmatlan kínálati piac találkozik egy csökkenő kereslettel. Ennek két hatása is lehet: egyrészről megfigyelhető az árak csökkenése, másrészről pedig egy idő után a kínálat is szűkül. Ennek oka, hogy az elsősorban befektetésre szánt ingatlanokat a tulajdonosok nem szívesen adják el komolyabb veszteséggel.

A piacok összefüggése

A keresletet a válság hatására növekvő munkanélküliség, és a bizonytalan jövőkép határozza meg. A munkanélküli lakosság nem képes, a bizonytalan pedig nem hajlandó fizetni. Márpedig a két dolognak együtt kell meglennie egy üzlet megkötéséhez. A csökkenő kereslet így árcsökkenést, illetve a piac lassulását okozza.

Ez a folyamat a kihelyezett lakáshitel állományra is negatív hatással van, mivel az ingatlanpiac egy jelentős része hitelekből van fedezve, ezért az árak csökkenése és a kevesebb tranzakció értelemszerűen a felvett hitelállomány csökkenését okozza.

Mi történt a 2008-as válság hatására Magyarországon?

Hazánkban a válság hatása sokkal inkább elhúzódott, mint tőlünk nyugatabbra. A válság előtt kialakult tényezők – a túlzottan erős forint (egy eurót akár 240 forint alatt is lehetett kapni, míg a válság idején már 290 forint körül mozgott az árfolyam), illetve a deviza alapú hitelek magas állománya – egy előre nem várt, drasztikus mértékű teher okozójává váltak a hitelesek körében. Rengetegen adósodtak el, és kénytelenek voltak ingatlanukat áron alul is eladni, ha éppen nem a bank árverezte el szintén a piaci ár alatti összegért. A hitelképes vásárlói réteg aránya is drasztikusan csökkent, a csökkenő bérek, megszűnő munkahelyek, és a tömeges eladósodás hatására. Jellemző, hogy míg a nyugati gazdaságok kb. 2011-re nagyjából elérték a válság előtti állapotokat, addig nálunk még ez idő tájt tetőzött a lakásárak mélyrepülése. A lakásárindex 2013 körül érte el mélypontját, volt tehát honnan felfejlődni a jelenlegi szintre.

Miben különbözik a jelenlegi helyzet?

Míg a 2008-as válság kiváltó okai olyan gazdasági tényezők voltak, amelyek egy elhúzódó visszaesést eredményeztek, addig a jelenlegi recesszió kiváltó oka egy feltehetően gyorsabb lefolyású egészségügyi tényező. Így bár a válság folyamatában hasonlóak a következmények – mint pl. munkahelyek megszűnése, bérek csökkenése, vagy a fogyasztás visszaesése -, ezek rövidebb lefolyásúak, és hatásukban gyengébbek a korábbiaknál. Jól megfigyelhető ez pl. az ingatlanárak esetében: míg 2008 után drasztikusan estek vissza a lakásárak, addig jelenleg csak enyhébb piaci árcsökkenésről beszélhetünk, amely nem is minden területet érint.

Hazánkra vonatkozóan egy másik – viszont nagyon meghatározó – különbség, hogy jelenleg az ingatlanpiacon már sokkal jobb és biztonságosabb kondíciókkal rendelkező hitelállomány van, mint 12 éve. Míg az előző válság idején magas volt a forint romlása miatt később bedőlő, vagy aránytalanul nagy anyagi terhet jelentő, deviza alapú hitelek száma, addig jelenleg nagyon kedvező konstrukciókkal lehet hitelhez jutni. A deviza alapú hitelek gyakorlatilag eltűntek a piacról, miközben a forint alapú hitelek kamatai a jegybanki alapkamattal együtt minden korábbinál alacsonyabb szinten vannak: forint hitelhez most alacsonyabb kamattal juthatunk, mint anno a deviza alapú hitelhez. Most tehát van egy jóval erősebb gazdasági stabilitás, amely némi visszaesés mellett ugyan, de előreláthatólag kisebb veszteséggel képes átvészelni a jelenlegi recessziót. Egyértelmű, hogy – főleg hazánkban – sokkal jobb elvárásaink lehetnek a közeljövőre, előrejelzések szerint optimális esetben akár 2022-re visszaállhat gazdaságunk a vírus megjelenése előtti állapotra.

Hol tartunk most?

A jelenlegi koronavírus járvány okozta hirtelen sokk tavasszal komoly csapást mért a gazdaságra, mivel a szigorú intézkedések következtében a munkahelyek száma drasztikusan csökkent. E cikk írásakor éppen a második hullám betörésénél tartunk, amely számokat tekintve veszélyesebbnek tekinthető a járvány első hullámakor tapasztaltaknál, azonban a gazdaság védelme érdekében most nem történtek határainkon belül a korábbiakhoz hasonló drasztikus, főleg a szolgáltató és kereskedelmi szektort érintő intézkedések. Ebből következően – nem feltétlen számolhatunk akár a hitelpiacok területén is hasonló visszaesésre, mint az tavasszal történt. S ha a piac nem is fog feltétlen élénkülni, de stabilizálódás mindenképpen várható. Ezen felül az ingatlanpiaci árak növekedése válság nélkül is megtorpant volna, egyrészt a szuper államkötvény okán, másrészt pedig, mivel az árak már közel elérték azt a szintet, amelynél többet már nem nagyon tudnak kifizetni a potenciális vásárlók.

Az ingatlanpiaci mozgásokat – ezzel együtt a kihelyezett jelzáloghitel állományt – nagyban befolyásolja, hogy a vevők milyen céllal vásárolnak. 2019-ben Budapesten a vevők 45 %-a (!) befektetési céllal vásárolt ingatlant és 24 %-os volt azok aránya, akik szükségképpen első lakás vásárlása céljából léptek be a piacra vevőként. Amennyiben a befektetők bármilyen okból más területekre viszik pénzüket (akár állampapírokba), úgy az komolyabb recessziót jelenthet az ingatlanpiacon, mivel nem valószínű, hogy az első lakást vásárlók száma a jelenlegi helyzetben komolyabb arányban megnőne. A piaci változást így tehát jelenleg ha a járvány közvetlen nem is, de az azzal kapcsolatos intézkedések, valamint a jelenlegi monetáris politika jelentősen befolyásolja. Az igen alacsony kamat jelentős inflációval rövid távon akár kedvezőnek is tűnhet, azonban később, mikor minden jóval megdrágul, visszaüthet olyannyira, hogy akár egy ingatlanlufi kipukkanásának is szemtanúi lehetünk, melynek következtében tartósan visszaeshet az ingatlanok négyzetméter ára.

Amennyiben a negatív egészségügyi helyzet eszkalálódik, úgy az AirBnb visszaesése miatt szintén csökkenhet az ingatlanbefektetési szándék, így a következő hónapokban ismét előfordulhat némi visszaesés akár a hitelpiacon is.

Pandémia további közvetlen várható hatása

Nem alá becsülve a COVID-19 vírus veszélyét, a tavaszi sokk után most talán egy, bár többeket elérő, de hatásaiban gyengébb lefolyású járvánnyal állunk szemben, amelyre ráadásul már valamennyire társadalmilag, de a gazdaság területén is jobban fel vagyunk készülve, mint tavasszal. Amennyiben a járványhelyzetet sikerül egyre inkább kordában tartani, annak gazdaságra gyakorolt negatív hatása erősen csökkenhet, mivel a jövőben megtanulunk együtt élni az ilyen állapotokkal. Ezek után pedig elsősorban a gazdaság helyreállítására törekedhetünk, így akár a hitelpiacok is hamarosan emelkedő pályára állhatnak.

Friss hír, hogy a jelenleg erősödő járvány miatt a törlesztési moratórium a gazdaságilag veszélyeztetettebb csoportok esetében 6 hónappal, 2021. június 30.-ig kitolódik. Ez intézkedés következtében feltehetően kevésbé fognak csökkenni a közeljövőben az ingatlanárak, mivel így nem tavasz-nyár környékén, hanem év vége felé fognak jelentkezni az esetleges eladósodások következtében megjelenő olcsóbb lakások a piacon, amennyiben addig nem történik komolyabb gazdasági fellendülés.

Cikket biztosította: https://hitelvalaszto.hu/


Másokat is érdekelhet:

Hozzászólás Facebook fiókkal


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük